2022. szeptember 30-án került megrendezésre a IV. ZalaZone Innovációs Nap részeként a Magyarországi Drón Koalíció Szakmai napja a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán, ahol az autonóm közlekedés, a drónok kutatás-fejlesztésének eredményei és legújabb irányai kerülnek előtérbe. A rendezvényen a szakmai előadások mellett önvezető légi és földi járművek bel-és kültéri bemutatóját tekinthették meg a résztvevők. Az Innovációs Nap rendezvény – amelyet minden év őszén tartanak a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán – fő célja a stratégiai akadémiai partnerek egyetemi kutatásainak bemutatása, az innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az érintett szereplők közötti tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: Zalaegerszegen Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája épült meg. Az egyik legkiválóbb magyarországi kutatási infrastruktúrára pedig nagy szükség van ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozó eredményeket lehessen elérni.

Az államtitkár előadásában megjegyezte, a magyar kormány 2010 óta kiemelten támogatja a kutatás-fejlesztést, az innovációt és azokat a beruházásokat, amelyek magyar ötleteken alapuló piacképes termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre. A kezdetektől az volt a cél, hogy az ipar high-tech, zöld és magyar legyen. „A kormány azon dolgozik, hogy az egyre súlyosbodó nemzetközi válságjelenségek hatásait a lehető legkevésbé érezzék meg a magyar családok és a hazai vállalkozások”. Jó alap ehhez, hogy 2010 óta a magyar ipar folyamatosan erősödik, a járvány előtt már kifejezetten robosztus volt, ennek volt köszönhető, hogy a világjárványt követően igen gyorsan megindult a növekedés. Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy a tavalyi igen magas, 7,1 százalékos gazdasági növekedés után idén, a második negyedévben 6,5 százalékos volt a GDP-növekedés, szemben a 4,2 százalékos uniós átlaggal. Különösen kiemelkedő az autóipar teljesítménye, amely az első hét hónapban is jelentősen emelkedett. A járműgyártás meghatározó tényező a hazai gazdasági és ipari teljesítményben, a foglalkoztatásban és a kivitelben. A bruttó nemzeti össztermék 13-15 százaléka köszönhető a 740 magyarországi autóipari gyártónak és beszállítónak.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy a Globális Innovációs Index szerint Magyarország az első tízbe tartozik a világon a high-tech gyártásban, európai összevetésben Németországgal és Dániával vetekszik a 70 százalékos magyar high-tech részarány, amihez nagymértékben járulnak hozzá a járműipar cégei. Az ebben az ágazatban dolgozók száma 2010 óta több mint kétszeresére, 170-175 ezerre nőtt Magyarországon, jelentősen emelkedett a fejlesztőmérnökök, kutatók száma, ez az elmúlt évtized elején még hozzávetőleg 3 ezer volt, ma pedig már több mint 10 ezer – sorolta Koncz Zsófia. A hazai hozzáadott érték jelenleg mintegy 45-50 százalékot tesz ki a járműipari ágazatban. Feltett szándék, hogy 2030-ra ez az arány 65 százalékra növekedjen. A sikerekben jelentős szerepe volt a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások ugrásszerű növekedésének. A KSH legutóbbi adatai szerint ez az érték 2021-ben újabb rekordot ért el, meghaladta a 900 milliárd forintot, ami két év alatt 200 milliárd forintos emelkedést takar – húzta alá Koncz Zsófia. Jelezte továbbá azt is: a TIM ágazati jövőképében kiemelt szerepe van a ZalaZONE-nak, arra törekednek, hogy a Magyarországon gyártókapacitásokkal jelenlévő mindhárom német prémium autómárka 2030-ra igénybe vegye a pálya szolgáltatásait – mondta az államtitkár.

Dr. Szalay Zsolt, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya kutatási és innovációs vezetője a rendezvényen azt mondta, soha nem mutattak még be annyi fejlesztést, mint a mostani „ünnepségen”. Kiemelte, hogy tesztpálya NATO minősítést kapott, így katonai célú kutatások helyszíne is lesz. Az érdeklődők megtekinthették egyebek mellett a távoli vezetésre alkalmas fejlesztésüket, a mesterséges intelligenciához, a kibervédelemhez és az autonóm rendszerekhez kapcsolódó új megközelítéseket.

Dr. Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke az előadásában bemutatta az általa vezetett szervezetet, megjegyezve, hogy az 2021-ben jött létre azzal a céllal, hogy támogassa a helyi ökoszisztémát és létrehozza Magyarország drón stratégiáját. A koalíció 66 taggal indult, de mostanra már 134 partnert tudhat a sorai között. A tagok között megtalálhatók állami intézmények, háttérintézmények, kutatóhelyek, egyetemek és vállalatok. Jelezte, hogy mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése. Mivel a technológia „rohamtempóban” fejlődik, a jogi és a társadalmi szabályozásnak is lépést kell tartania ezzel – hívta fel a figyelmet. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, és számtalan – hadi, szabadidős, ipari – területen használják majd ezeket az eszközöket. A drónpiac potenciális GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer, amihez körülbelül 3000 új hazai vállalkozás szükséges. A hatékonyságnövekedésből származó megtakarítás 345 milliárd forint lehet, míg a közvetlen plusz adóbevétel elérheti a 100 milliárd forintot – sorolta az előnyöket Dr. Rohács Dániel.

Az innovációs napon beszédet mondott mások mellett Vigh László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere is.

A rendezvényen az MDK 14 tagszervezetének beltéri kiállítását és további 23 kültéri demóbemutatót tekinthettek meg a résztvevők.

Letölthető brossúra ›