Magyarország Drón Stratégiájának státusza és összefoglalója

A Magyarországi Drón Koalíció első kiemelt feladataként 2022 év elejére elkészült Magyarország Drón Stratégiája (MDS), aminek szerves része egy, a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai környezet alapján összeállított, a célok megvalósulását biztosító akcióterv-csomag, valamint egy jogi akadálytérkép konkrét jogalkotási és -módosítási javaslatokkal.

A Stratégia első változata 2022 február elején bemutatásra került Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részére, majd az általa tett észrevételek átvezetését követően az Elnökség jóváhagyásával véglegesítésre kerültek a dokumentumok.

A globális helyzet okozta változások mentén elkészült a stratégia második módosított változata is, amely októberben bemutatásra került a technológiai és ipari miniszternek. A felmerült észrevételek átvezetése megtörtént. November elejére elkészült az előterjesztés-tervezet, amelyet a stratégia dokumentumaival együtt benyújtottunk a TIM felé a közigazgatási egyeztetés megindításával.

Magyarország Drón Stratégiájának összefoglalója

A stratégiában megfogalmazott víziónk, hogy egy olyan nemzetközi szinten is példaértékű, magas potenciállal rendelkező területeken élenjáró drón-ökoszisztémát hozzunk létre, ami a társadalom széles köre számára is közvetett és közvetlen, mindennapi értéket teremt, illetve jelentősen hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez. Ezen cél elérése érdekében a stratégiát az EU-s és hazai kormányzati stratégiákkal összhangban (pl. 5G, Mesterséges intelligencia) 3 év alatt, 29 stratégiai projekt, mint végrehajtandó akcióterv keretében valósítjuk meg.

  1. A polgárok mindennapi életminőségét közvetetten javító, célzott, kiemelt drón projekteket valósítunk meg. Például:
  • Elindítjuk a drónok felhasználását a sürgősségi betegellátásban.
  • Precíziós mezőgazdaság-megoldásokkal fejlesztjük a hazai agráriumot.
  1. Ösztönözzük és elősegítjük a dróntechnológia minél eredményesebb állami, üzleti és szabadidős célú felhasználását, hasznosítását, elfogadását, a nemzetközi adat- és drón-intenzív iparágak bevonzását. Például:
  • Támogatjuk a hazai drón gyártó és szolgáltató cégeket.
  • Drón technológiával fejlesztjük a közszolgáltatásokat (takarékosság és minőségjavítás céljából).
  1. Megteremtjük egy régiós szinten élenjáró és jól működő hazai drón-ökoszisztéma alapfeltételeit, keretrendszerét. Például:
  • Modern applikációval és jogszabályi környezettel támogatjuk a mindennapos drón alkalmazást.
  • Világszinten unikális drón tesztkörnyezetet hozunk létre.
  • Közel visszük a drónokat az emberekhez (pl. élményközpontok, Sulidrón program).
  1. Biztosítjuk a társadalom és az állam számára fontos alapértékek megfelelő szintű védelmét a biztonság garantálása mellett. Például:
  • Támogatjuk a hazai katonai drónképességek kialakítását.
  • Támogatjuk a rendvédelmet, az állami felügyeletet.
  • Önkormányzatok számára hasznos, valamint a környezetterhelést csökkentő megoldásokat fejlesztünk.
  • Biztosítjuk az adatvédelem és adatgazdaság egyensúlyát (pl. Drón observatory testület felállítása, rendvédelmi szervek felkészítése).

A stratégia végrehajtásával a 10 éves időtávon a számtalan közvetett, de minden állampolgár számára érzékelhető haszon mellett 239 Mrd GDP növekedés és 18 ezer új munkahely érhető el.

EU Drone Strategy 2.0

Az Európai Bizottság a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, mind a polgári célú, mind katonai, rendvédelmi célú felhasználásának fejlesztési lehetőségeit immáron egységben, komplexen vizsgálta. Tekintve, hogy az állami pilóta nélküli légijárművek eddig kizárólagosan tagállami szabályozási hatáskörbe tartoztak, így ez a szemlélet paradigmaváltásnak is tekinthető.

A polgári légiközlekedésben a fő cél az egységes belső piac megteremtése a teljes drónipar vonatkozásában:

  • ennek eleme meglévő szabályozás ((EU) 2019/947 végrehajtási rendelet) módosítása újabb sztenderd forgatókönyvek kidolgozásával. Ezzel a nagyobb hozzáadott értéket teremtő műveleti kategóriákba és piacra lépés könnyítése érhető el; valamint az
  • egységes képzési formák kialakítása, különösen az eVTOL légijárművek távpilótáinak.

A másik fő irány az innováció a légiközlekedésben:

  • A jelenleg még nem, vagy nem teljeskörűen szabályozott engedélyköteles kategória (pl. személyszállító drónok) szabályozásának kialakítása, illetve a U-Space és az UTM tökéletesítése, navigációs és telekommunikációs technológiák közös és összehangolt fejlesztése a drónok teljes légiközlekedési integrációjának elérése érdekében;
  • az integráció magában foglalja a földi infrastruktúra, különösen a vertiportok szabályozásának kialakítását is; valamint
  • nyilvánosan hozzáférhető online felületek és adatbázisok kialakítását a szabályos drónhasználat megkönnyítése érdekében.

A biztonsági és védelmi iparban az EU stratégiájának legfontosabb elemei – ugyan csak implicit módon, de egyértelműen – a fejlesztések terén az USA-val szembeni lemaradás felszámolását, termékbiztonság szempontjából pedig a Kínával szembeni piaci védekezést szolgálják. Ezek az elemek, tehát:

  • összehangolt, páneurópai K+F projektek indítása;
  • uniós finanszírozási eszközök, hitelek biztosítása az új dróntechnológiákkal kapcsolatos kiemelt projektekhez;
  • tesztkörnyezetek (földi és légi infrastruktúra) kialakítása, elsősorban polgári védelmi célokra;
  • drónelhárító technológiák (C-UAS) képességeink fejlesztése, javítása, és ezzel összhangban a légiközlekedés védelmi szabályok felülvizsgálata, továbbfejlesztése.

Mind a polgári mind a katonai/védelmi felhasználásban fontos célként jelenik meg a stratégiában a szabványalkotás szükségessége (ezen a területen nagy a lemaradás, illetve fontos, hogy minél több területen kialakuljanak ezek a sztenderdek), valamint a drónok kibertámadásokkal szembeni védelmének erősítése. Ez utóbbi a rekreációs drónok esetében már – közösségi harmonizációs szabványként – kidolgozás alatt áll, azonban katonai területen is egységesítésre van szükség. Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a már meglévő kiberbiztonságot a drónipar minden ágában növelni kell, és ki kell alakítani a „megbízható európai drón” címke alkalmazásának feltételeit.

Az Európai Bizottság által 2022.11.29-én elfogadott “A Drone strategy 2.0 for Europe to foster sustainable and smart mobility” kezdeményezés, az alábbi linken keresztül érhető el:

 

SAAB radartechnikai bemutató a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán

Radartechnikai bemutatót tartott a védelmi rendszereket gyártó svéd SAAB vállalat a ZalaZONE Járműipari Tesztpályáján a Közlekedéstudományi Intézet, a Hungarocontrol és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében 2022. november 4-én. Az eseményen a SAAB Giraffe 1X radar drón detektálóképességét demonstrálták.

ZalaZONE Járműipari Tesztpálya nemcsak földi járművek, hanem drónok és ehhez kapcsolódó technológiák tesztelésére is alkalmas. Napjainkban a drónok mennyiségének és szerepének növekedése miatt a drónökoszisztéma minden szintjén szükségessé váltak modern technológiai fejlesztések.

A Magyarországi Drón Koalíció elnöke, Dr. Rohács Dániel kiemelte, hogy 2025-re az előrejelzések szerint évente 70 ezer drónrepülés várható Magyarországon, amelyek kihívásokat fogalmaznak meg a biztonság, a védelem, a kommunikáció és a többi közlekedési – különös tekintettel az autonóm – járművel történő szinergiák garantálása vonatkozásában. Ebben a munkában, és a drónok biztonságos detektálásában nyújthat megfelelő technológiai hátteret a SAAB, a világ egyik vezető védelmi technológiai és radartechnológia fejlesztésben is élen járó vállalata.

A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya kutatási és innovációs vezetője, Dr. Szalay Zsolt elmondta, hogy a ZalaZONE tesztpálya kiemelten foglalkozik földi és légi járművek automatizálásával, illetve azok szinergiáinak kihasználásával, ezért a ZalaZONE ideális helyszín a drónradar képességek teszteléséhez.

Az esemény keretében a SAAB Giraffe 1X radar technikai bemutatójára került sor azzal a céllal, hogy teszteljük a radar drón detektáló képességét a ZalaZONE körüli légtérben.

A hagyományos lokátorrendszerek általában nehezen észlelik és követik a kis sebességű pilóta nélküli repülő eszközöket (UAV), és észlelés esetén nehezen különböztetik meg azokat madaraktól és a környezet más elemeitől.

A Giraffe 1X továbbfejlesztett UAV-drónkövetési funkciója képes ezen kihívások kezelésére. Még a kisméretű eszközöket is észleli és követi, minimumra csökkentve a hamis riasztás mértékét, ezáltal széles körben alkalmazható repülőterek monitorozására, mozgásban lévő konvojok, illetve kritikus infrastruktúra védelmére, bázisvédelemre és nagyobb területek UAV felderítésére.

A demó során különböző repülési jellemzőket, méretű és összetételű drónokat, valamint potenciális eseteket teszteltünk, illetve megvizsgáltuk a ZalaZONE területén lévő Smart City-ben található épített környezettel való együttműködést, a lehetséges kommunikációs, navigációs problémákat, jellegzetességeket. Az együttműködés a tesztelés során gyűjtött adatok kiértékelésével folytatódik.

A teszteléshez szükséges drónokat és drónpilótákat a ZalaZONE, valamint stratégiai partnere a MouldTech Systems Kft. biztosította, az ADS-B jeladókat a Duplitech Kft bocsátotta rendelkezésünkre. A HungaroControl vizsgálta a radar adatok integrálhatóságát a léginavigációs rendszerek vonatkozásában, a Közlekedéstudományi Intézet pedig a Magyarországi Drón Koalícióban nyújtott vezető szerepével biztosította a teszteléshez szükséges szakmai hátteret, a releváns tesztelési koncepció kidolgozását.

 

Második alkalommal tartotta meg Szakmai napját a Magyarországi Drón Koalíció

2022. szeptember 30-án került megrendezésre a IV. ZalaZone Innovációs Nap részeként a Magyarországi Drón Koalíció Szakmai napja a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán, ahol az autonóm közlekedés, a drónok kutatás-fejlesztésének eredményei és legújabb irányai kerülnek előtérbe. A rendezvényen a szakmai előadások mellett önvezető légi és földi járművek bel-és kültéri bemutatóját tekinthették meg a résztvevők. Az Innovációs Nap rendezvény – amelyet minden év őszén tartanak a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán – fő célja a stratégiai akadémiai partnerek egyetemi kutatásainak bemutatása, az innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az érintett szereplők közötti tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: Zalaegerszegen Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája épült meg. Az egyik legkiválóbb magyarországi kutatási infrastruktúrára pedig nagy szükség van ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozó eredményeket lehessen elérni.

Az államtitkár előadásában megjegyezte, a magyar kormány 2010 óta kiemelten támogatja a kutatás-fejlesztést, az innovációt és azokat a beruházásokat, amelyek magyar ötleteken alapuló piacképes termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre. A kezdetektől az volt a cél, hogy az ipar high-tech, zöld és magyar legyen. „A kormány azon dolgozik, hogy az egyre súlyosbodó nemzetközi válságjelenségek hatásait a lehető legkevésbé érezzék meg a magyar családok és a hazai vállalkozások”. Jó alap ehhez, hogy 2010 óta a magyar ipar folyamatosan erősödik, a járvány előtt már kifejezetten robosztus volt, ennek volt köszönhető, hogy a világjárványt követően igen gyorsan megindult a növekedés. Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy a tavalyi igen magas, 7,1 százalékos gazdasági növekedés után idén, a második negyedévben 6,5 százalékos volt a GDP-növekedés, szemben a 4,2 százalékos uniós átlaggal. Különösen kiemelkedő az autóipar teljesítménye, amely az első hét hónapban is jelentősen emelkedett. A járműgyártás meghatározó tényező a hazai gazdasági és ipari teljesítményben, a foglalkoztatásban és a kivitelben. A bruttó nemzeti össztermék 13-15 százaléka köszönhető a 740 magyarországi autóipari gyártónak és beszállítónak.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy a Globális Innovációs Index szerint Magyarország az első tízbe tartozik a világon a high-tech gyártásban, európai összevetésben Németországgal és Dániával vetekszik a 70 százalékos magyar high-tech részarány, amihez nagymértékben járulnak hozzá a járműipar cégei. Az ebben az ágazatban dolgozók száma 2010 óta több mint kétszeresére, 170-175 ezerre nőtt Magyarországon, jelentősen emelkedett a fejlesztőmérnökök, kutatók száma, ez az elmúlt évtized elején még hozzávetőleg 3 ezer volt, ma pedig már több mint 10 ezer – sorolta Koncz Zsófia. A hazai hozzáadott érték jelenleg mintegy 45-50 százalékot tesz ki a járműipari ágazatban. Feltett szándék, hogy 2030-ra ez az arány 65 százalékra növekedjen. A sikerekben jelentős szerepe volt a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások ugrásszerű növekedésének. A KSH legutóbbi adatai szerint ez az érték 2021-ben újabb rekordot ért el, meghaladta a 900 milliárd forintot, ami két év alatt 200 milliárd forintos emelkedést takar – húzta alá Koncz Zsófia. Jelezte továbbá azt is: a TIM ágazati jövőképében kiemelt szerepe van a ZalaZONE-nak, arra törekednek, hogy a Magyarországon gyártókapacitásokkal jelenlévő mindhárom német prémium autómárka 2030-ra igénybe vegye a pálya szolgáltatásait – mondta az államtitkár.

Dr. Szalay Zsolt, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya kutatási és innovációs vezetője a rendezvényen azt mondta, soha nem mutattak még be annyi fejlesztést, mint a mostani „ünnepségen”. Kiemelte, hogy tesztpálya NATO minősítést kapott, így katonai célú kutatások helyszíne is lesz. Az érdeklődők megtekinthették egyebek mellett a távoli vezetésre alkalmas fejlesztésüket, a mesterséges intelligenciához, a kibervédelemhez és az autonóm rendszerekhez kapcsolódó új megközelítéseket.

Dr. Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke az előadásában bemutatta az általa vezetett szervezetet, megjegyezve, hogy az 2021-ben jött létre azzal a céllal, hogy támogassa a helyi ökoszisztémát és létrehozza Magyarország drón stratégiáját. A koalíció 66 taggal indult, de mostanra már 134 partnert tudhat a sorai között. A tagok között megtalálhatók állami intézmények, háttérintézmények, kutatóhelyek, egyetemek és vállalatok. Jelezte, hogy mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése. Mivel a technológia „rohamtempóban” fejlődik, a jogi és a társadalmi szabályozásnak is lépést kell tartania ezzel – hívta fel a figyelmet. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, és számtalan – hadi, szabadidős, ipari – területen használják majd ezeket az eszközöket. A drónpiac potenciális GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer, amihez körülbelül 3000 új hazai vállalkozás szükséges. A hatékonyságnövekedésből származó megtakarítás 345 milliárd forint lehet, míg a közvetlen plusz adóbevétel elérheti a 100 milliárd forintot – sorolta az előnyöket Dr. Rohács Dániel.

Az innovációs napon beszédet mondott mások mellett Vigh László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere is.

A rendezvényen az MDK 14 tagszervezetének beltéri kiállítását és további 23 kültéri demóbemutatót tekinthettek meg a résztvevők.

Letölthető brossúra ›

A kormány elkötelezett a dróntechnológia sikere iránt

A kormány elkötelezett abban, hogy Magyarország sikerrel alkalmazza a dróntechnológiát, és a rendelkezésre álló eszközökkel ösztönzi az elterjedést – mondta Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese a 4. Drón Konferencia és Expo megnyitóján.

A miniszterhelyettes kiemelte: a pilóta nélküli légi járművek, a drónok alkalmazása folyamatosan bővül, Magyarországon is több iparágban. A védelmi ipar mellett a mezőgazdaságot, az infrastruktúra monitoringot, és a szállítmányozást emelte ki. A következő 5-10 évben a dróntechnológia gyors, tömeges elterjedése várható. A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma Európában húsz éven belül meghaladja majd a százezret, a gazdasági hatása pedig a tízmilliárd eurót – mondta.

Dr. Koncz Zsófia hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy a dróntechnológia alkalmazása előnyt jelentsen az országnak, munkahelyeket teremtsen, hatékonyabbá tegye a termelést, növelje a szolgáltatások minőségét, és biztonságosabbá tegye az életet. A konferencia jó alkalmat teremt a fejlesztések összefogására, a nyitott kérdések és felmerülő problémák megtárgyalására és megoldására. Fontosnak nevezte a rendezvényt a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalatcserékhez is.

Dr. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft., illetve a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője köszöntőjében kifejtette: „a háborús válságok nyertesei általában a technológiai fejlesztések, a kérdés csak az, hogy az egyes országok miként képesek élni a lehetőségekkel. A magyar állam már a kezdetektől támogatni kívánja a hazai dróniparág szereplőit a közpolitikai feltételek megteremtésével és egy olyan drónstratégia megalkotásával, amely hatékonyan ösztönzi a pilóta nélküli légi járművekhez kapcsolódó beruházásokat”.

Dr. Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke arról tájékoztatott, hogy a létrehozott drón-ökoszisztémában már 134 koalíciós tag van. Mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, tette hozzá. A drónpiac potenciális hazai GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer – ismertette.

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a hazai dróniparág egyik legfontosabb szakmai eseményét, a Drón Summit és Expo-t. A HungaroControl, Közlekedéstudományi Intézet, a Neumann Technológia Platform és a Magyarországi Drón Koalíció szervezésében megvalósuló tanácskozás előadásai a többi között arra kívántak rávilágítani, hogy mennyire nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztések szerepe a drónökoszisztémában. A IV. Drón Summit és Expo vendégországa az idén Svédország, ezzel együtt a rendezvény egyik legizgalmasabb előadása a SAAB-é volt, amelynek munkatársai a vállalat drónradar technológiáját mutatták be a közönségnek. A résztvevők megismerkedhettek továbbá a török Eskişehir Teknik egyetem drónfejlesztéseivel, illetve az Egyesült Államokban tevékenykedő OneSky Systems és a németországi Droniq fejlesztéseivel is. A hazai előadók pedig a pilóta nélküli légi járművekkel foglalkozó magyar kutatás-fejlesztési kezdeményezések eredményeiről számoltak be. Emellett az esemény kiváló lehetőséget kínált az egyes állami és piaci szereplők igényeinek és elvárásainak feltérképezésére.

Először rendeztek drónvilágkupa-futamot Magyarországon

A zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpályán rendezték meg szeptember 17-e és 18-a között az első Magyar Drón Világkupa Futamot.

A rendezvényt Prof. dr. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter nyitotta meg, aki a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a közel 60 fős mezőnyben az élvonal pilótái vesznek részt. Hozzátette: a kormány szándéka, hogy a jövőben minden évben Magyarországon legyen egy világkupafutam. Kiemelte, Magyarország az elsők között szeretne lenni a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén is. Ezért hozták létre szakmai közösségként tavaly a Magyarországi Drón Koalíciót, amelynek fő feladata a drónstratégia előkészítése. A világkupa-sorozat alapja lehet a köznevelési intézményekben, valamint az agrárszakképzésben és felsőoktatásban kiírásra kerülő versenysorozatnak – jelezte Palkovics László.

Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke a helyszínen azt mondta, hogy a koalíció 66 taggal indult, de mostanra már 130-nál is többen vannak. „Az volt a cél, hogy a teljes ökoszisztéma szereplőit összehozzuk, és kollektív alapú megközelítésben alkossuk a stratégiát.” – mondta. Az elnök szerint az iparági elemzések adatai azt mutatják, hogy a három legfontosabb hazai felhasználási terület a mezőgazdasághoz, az infrastruktúra monitoringhoz, és a csomagkiszállításhoz köthetőek.

Bársony Péter, a főszervező, a Magyar Drón- és Multirotoros Egyesület elnöke kérdésünkre közölte: a ZalaZONE Világkupa Futam egyben a Drone Racing Hungary, azaz a magyar bajnokság zárófutama is volt, így két díjátadót is tartottak a verseny végén. A gépekről azt közölte, hogy egy versenydrón – akkumulátor nélkül – körülbelül 250 grammos. Gyorsulásuk nulláról száz kilométer per órára 1,2-1,5 másodperc, és egy átlagos versenypályán sebességük elérheti a 160 kilométer per órát is. A motorokat hatcellás akkumulátorok hajtják, amelyekkel általában 1,5-2 perc a maximális repülési idő. A versenypálya egy 70 méter hosszú és 40 méter széles területen fekszik, amelyen akadályokat helyeztek el. Az első Magyar Drón Világkupa Futamon 57 versenyző regisztrált 11 országból, ebből 31 külföldi, 26 magyar versenyző. Bársony Péter szerint a magyar FPV (first-person view) közösség még kezdeti, tanuló fázisban van, a nemzetközi mezőnyben mégis előkelő helyen tartják számon versenyzőiket: Rontó Roland 33. a világranglistán, Babics Oszkár az 57. helyet foglalja el.

Rontó Roland szerint hobbiként érdemes a versenyszerű drónozásra tekinteni itthon, de a sportág folyamatosan fejlődik, a pilóták is egyre jobbak. Azért érdemes belevágni a versenyzésbe, mert a futamok nagyon izgalmasok, ugyanakkor a sport rendkívül nehéz, hiszen egy gyorsan száguldó apró szerkezettel kell manőverezni egy távirányító és egy szemüvegbe épített kamera segítségével.

A világkupafutamon első helyen Kim MinJae, második helyen Hyeonjin Jang végzett Koreából, harmadik helyezett pedig Bulgáriából Antoni Georgiev lett. A magyar bajnokságot, a Drone Racing Hungaryt Blahunka Máté, „Blahesz” nyerte. A legjobb magyar versenyző Közlekedéstudományi Intézet által, valamint az Edutus Egyetem által felajánlott legjobb 18 év alatti versenyző különdíját Kőkuti Márton „Kutas” nyerte meg. (11. helyen végzett a világkupa futamon.)

A nemzetközi verseny a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, az Edutus Egyetem, a Magyar Drón- és Multirotoros Egyesület, és a Magyarországi Drón Koalíció együttműködésében, a KIFÜ „Programozd a jövőd!” programjának és további szponzorok támogatásával valósult meg. A multirotoros FPV drónsport 2015-ben indult az első kupával, amit az Amerikai Egyesült Államokban rendeztek. Az első nem hivatalosan világversenyt 2016 elején tartották. A drónversenyzésen belül megkülönböztetik a gyorsasági és a freestyle szakágakat, illetve az utóbbi időben már a drónfocit is. Míg a gyorsaságit a Forma-1-hez hasonló körversenyként kell elképzelni, addig a freestyle inkább a műrepüléshez hasonlít. A multirotoros gyorsasági FPV drónversenyzés lényege, hogy egy „pilóta” távirányítóval vezérelt quadkopterrel (négyrotoros forgószárnyú repülőkkel) teljesít egy zászlókkal, kapukkal és egyéb akadályokkal nehezített zárt körpályát a lehető leggyorsabban úgy, hogy a versenyző a „tájékozódáshoz” a gép elejére szerelt kamera képét egy monitorszemüvegben követi.

Idén 10 világkupafutamot rendeznek a világon a drónos szakágban és ebből 8-at tartanak Európában. A hazai versenyen bolgár, koreai, román, horvát, szerb, lengyel, cseh, francia, olasz, szlovák és magyar pilóták versenyeztek.

A verseny támogatói: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, HungaroControl Zrt., Rotors and Cams Zrt., KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., FPV Garage, Széchenyi István Egyetem, Hotel Famulus Győr, Légtér.hu Kft., Mouldtech Systems Kft.

Szakmai partnereink: Technológiai és Ipari Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Második plenáris ülését tartotta a Magyarországi Drón Koalíció

2022. július 6-án tartotta második plenáris ülését a Magyarországi Drón Koalíció (MDK). Az egy éve több mint 60 résztvevővel – akadémiai és iparági szereplőkkel, minisztériumokkal, háttérintézményekkel és érdekképviseleti szervekkel – alakult szervezetnek mára már 132 tagja van.

Július 6-án a Belügyminisztérium Márványaulájában került sor a Magyarországi Drón Koalíció II. plenáris ülésére, amelyen egyebek között bemutatták a Drón Koalíció javaslatai alapján elkészült Magyarország Drón Stratégiájának keretrendszerét és megtartották az éves elnökségi tisztújítást. A 20. század egyik legfontosabb technikai vívmánya, és a 21. századra már az ipari, a mezőgazdasági és védelmi technológiát is átalakító pilóta nélküli légijárművek (UAV-ok vagy drónok) egyre nagyobb szerepet töltenek be a polgári élet különböző területein.

A Digitális Jólét Program égisze alatt megalakult, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. koordinációjában működő Magyarországi Drón Koalíció az elmúlt egy esztendőben megduplázta a taglétszámát, ami jól mutatja, hogy egy folyamatosan változó, exponenciálisan növekvő terültről van szó. Nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium impozáns díszterme szinte megtelt a stratégia bemutatását és a tisztújítást napirendjére tűző plenáris ülés résztvevőivel.
A tanácskozásnak helyet adó Belügyminisztérium házigazdájaként dr. Sabjanics István tudománystratégiai vezetőkoordinátor bevezetőjében dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter szavait idézte:
– „Erős drónökoszisztémára van szükség, enélkül nem lehetséges az ipari felhasználás elterjedése. A teljes ökoszisztémát tágabban kell érteni, az iparág része az oktatás-képzés, a tanúsítás, a kutatás-fejlesztés, illetve ide értendő minden, ami a drónokra telepíthető eszközökhöz kapcsolódik. Az ökoszisztéma fejlesztése érdekében szinergiát kell biztosítani a csatlakozó területekkel, innovációs folyamatokkal, például az autonóm közúti közlekedéssel” Hozzátette: Valóban egy rendkívül összetett, szinergiák mentén működő, sokszereplős ökoszisztémáról van szó, amelynek jelentős szereplője kell, hogy legyen a védelmi szektor. A belügyi szervek is felismerték a drón iparág hozzáadott értékét, így érdekeltek a drónok fejlődésében, felhasználásában, valamint a támogató jogszabályi keretrendrendszer kialakításában. Dr. Sabjanics István kiemelte, hogy szükséges lenne – a rendőrség szervezetén belül működtetett Országos Balesetmegelőzési Bizottsághoz hasonlóan – drón repülésbiztonsági propaganda és kommunikációs szervezet megalakítására, amely felelős lenne a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtandó repülések jogszerű és biztonságos gyakorlatának kialakításáért.
Dr. Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy „mindenki által ismert nehéz időket élünk, amelyben a technológiától nagyon sokat várunk”.
– Hiszünk abban, hogy energetikától kezdve a közlekedésen át a klímaügyekig az összes területen új technológiai lehetőségeket találunk– húzta alá a helyettes államtitkár, majd hozzátette: a Koalíció most bemutatandó stratégiája jó kiindulási alap, de szükség esetén a gazdasági és a környező háborús helyzetre tekintettel korrekciókat is végre kell hajtani még a Kormány számára történő benyújtás előtt.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője nyitóbeszédében elmondta, hogy a magyar kormány a feltörekvő technológiákra, ezek egyikeként a dróntechnológiára kiemelt stratégiai területként tekint. A drónok védelmi célú, hadipari használatának jelentőségére jó példaként szolgálhat az ukrajnai háború, de a társadalmi és gazdasági válsághelyzet kezelésében – így például a logisztikában, élelmiszer és egészségügyi ellátás javításában, és a mezőgazdasági termelés hatékonyságjavításában – is megoldással szolgálhatnak. „A történelemben a válságok mindig kedveznek a technológiai reformoknak, mert a régi rutinok nem működnek, ezért a megoldást új megközelítések, új technológiák bevezetése jelenti.”  – emelte ki a szakmai vezető.

– Emlékszem arra az időre, amikor a Digitális Jólét Program útjára indult, és az Országgyűlés elnöke engem delegált a nyitó programra. Már akkor is szakemberek segítségével készültem fel, és ez azóta sincs másként, mert be kell vallanom, megfertőzött ez a terület, s azóta sem tudom elengedni – kezdte ezekkel a személyes gondolatokkal hozzászólását Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.
– A klímaváltozás súlyos hatásait már mi is érezzük, a Dunától keletre nagyon komoly károk vannak már most is. Ezért is nagyon fontos a mezőgazdaságban az egész agrár- és élelmiszer gazdaságban, hogy a legkorszerűbb tudást alkalmazzuk. Nagyon lényeges azonban, hogy – különös tekintettel a drónokra – a szabályokat mindenki ismerje, hogy aztán azok ismeretében nyugodtan végezhesse a tevékenységét. Végrehajtható szabályokra van szükség, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül – jelezte Jakab István.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a digitális technológiák felhasználása sorában a drónokat használják, mert azok nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. Ugyanakkor fontos szerepe van az oktatásnak is, hogy a versenyképesség növelése érdekében miként lehet okosan, szakszerűen, célirányosan és felelősségteljesen használni ezeket az eszközöket. A drónoknak a környezetvédelem szempontjából is hatalmas jelentőségük van, csakúgy, mint a kisparcellák birtokosainak esetében is. A drónhasználat szabályozásával kapcsolatban Jakab István kifejtette: tisztában van a drónok használatával kapcsolatos kockázatokkal, a cél mégis az, hogy hatékony munkát elősegítő jogszabályok szülessenek. Most még nem tudjuk, hogy a későbbiekben milyen területeken lehet majd használni a drónokat, tehát egy olyan rugalmas szabályozórendszer kell, amely biztosítja a legújabb megoldások minél gyorsabb és hatékonyabb alkalmazását. Betartható szabályokra és fegyelmezett betartásukra van szükség, emlékeztetett Jakab István.
Vinnai András, a Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztályának vezetője előadásában mindenekelőtt azt említette, hogy a pilóta nélküli légijárművek jogi szabályozásakor rendkívül sokrétű szempontrendszernek kellett megfelelniük. A már meglévő uniós állásfoglalások figyelembevételével kellett olyan szabályokat alkotniuk, amelyek megfelelnek a hazai elvárásoknak, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a felhasználási terület és a fizikai paraméterek alapján különböző csoportokba sorolt drónok felhasználói, üzemben tartói lehetőség szerint a legkevesebb adminisztrációval szembesüljenek. Előadása további részében a főosztályvezető részletesen ismertette a drónok alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat és azok tartalmát.

Dr. Rohács Dániel bemutatta a Drón Stratégia keretrendszerét és szabályozási akadálytérképét, valamint az egyes jogi megoldási javaslatokat és megköszönte a tagság munkáját, javaslatait. Elmondta, ezek mentén folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy még az idei évben elfogadja a Kormány a stratégiát, és kidolgozásra kerüljenek a kodifikációs javaslatok.

Az utolsó előadás keretében Drotár István mutatta be a Koalíció helyzetét, eddigi munkásságát és a 2022-es terveit, majd az MDK II. plenáris ülése elnökségi tisztújítást is tartott.  Az elnökség tagjai: Dr. Rohács Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Repüléstudományi és Hajózási Tanszékének vezetője, Érsek István, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Firbás György, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. logisztikai szakértője, Lengyel Kálmán, az Innobyte Zrt. vezérigazgatója, Molnár Zsolt, a Rotors and Cams Zrt. ügyvezetője, Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, Tóth László, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója, Sabjanics István a Belügyminisztérium  tudománystratégiai vezető koordinátora, Dr. Zalai Mihály a  Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense. A plenáris ülést követően ülésező Elnökség az elkövetkező egy évre az MDK elnökének Dr. Rohács Dánielt, szakmai vezetőjének pedig Drotár Istvánt választotta meg.

Somogyi Gábor

 

 

Megválasztotta elnökségét a Magyar Drón Koalíció

2021. július 13-án megtartotta első plenáris ülését a Magyar Drón Koalíció (MDK). Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megnyitó beszédében elmondta, hogy Magyarország a drón-technológia fejlesztésében és alkalmazásában is vezető szerepre törekszik, amelynek eszköze az MDK és a benne munkálkodó, az iparág teljes horizontját lefedő tagok szakmai munkája révén létrejövő nemzeti drónstratégia.

Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője kiemelte, hogy a Digitális Jólét Programban az elmúlt években már két koalíció indult útjára: 2017-ben a Magyarországi 5G Koalíció, 2019-ben pedig a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció, ezek az ipari platformok idén tavasszal bővültek egy, dedikáltan a drónokkal foglalkozó új fórummal. A szakmai vezető ismertette a részleteket: az előkészítő munka lezárult, a munkacsoporti struktúrát a tagság által megfogalmazott igények alapján állapították meg.

Az ülésen ezt követően a szavazásra jogosult tagok elfogadták az elnökség javasolt összetételét, valamint megválasztották Dr. habil. Rohács Dánielt az MDK Elnökének. Így minden feltétel megvalósult ahhoz, hogy a munkacsoportok megalakításával és feladatkörük részletes meghatározásával folytatódhasson a drónstratégia szakmai előkészítése. Az esemény adminisztratív részének lezárását követően a tagság és az elnökség – kihasználva az eseménynek helyt adó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusa által biztosította remek légkört – kötetlen beszélgetéseken, hosszú idő után személyesen is tovább mélyíthette a már meglévő szakmai kapcsolatokat.

Az MDK Programirodája a KTI keretein belül fog működni Drotár István vezetésével, aki egyúttal az MDK Szakmai Vezetőjének tisztét is betölti. A kapcsolódó szakmai munkában való részvétel folytatása lehet annak a hosszú ideje kifejtett támogató tevékenységnek, amit a KTI  a Légiközlekedési Kutatóközpont munkatársain keresztül a különböző társszervek részére biztosít.

Az MDK kilenc fős elnökségének tagjai:

  • Dr. habil Rohács Dániel, a BME Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tanszékvezetője, egyetemi docense. Kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a nemzeti és nemzetközi (FP6, FP7, H2020) kutatás-fejlesztési projektírás, projektkoordináció és projekmenedzsment területén. Főbb kutatási témák:innovatív koncepciók analízise, definiálása, vizsgálata, előrejelző és üzleti modellek kidolgozása, légtér integrációs kérdések vizsgálata a légiközlekedés területén.
  • Érsek István, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára. A közúti közlekedés területén 2008 nyarától vezette a Képzési és Vizsgáztatási Főosztályt a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, majd a hatóság átalakítását követően 2012-től a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt hivatalvezető elnökhelyetteseként. Az NKH megszűnését követően 2017. januárjától az NFM-ben rövid ideig miniszteri főtanácsadó, majd Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztos mellett senior kormánybiztosi manager, illetve a KTI Közlekedéstudományi Intézet stratégiai, kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója, 2018 június óta, az újonnan megalakult innovációs és technológiai tárca helyettes államtitkára. Tevékenysége kiterjed a közúti, vízi, vasúti és a légi közlekedési területre egyaránt. Szakoktató, vizsgabiztos, 2012 óta a Közlekedési Szakértői Testület tagja.
  • Tuzson Gergely, a Légtér.hu Kft. ügyvezetője, amely ismeretterjesztő tevékenységének, térképes légtérinformációs rendszerének, és a pilóta nélküli légijármű felhasználók számára nyújtott széles szolgáltatási palettának köszönhetően a drónos terület kiemelkedő szakmai szereplője. 2018 év végén felkérik az akkor alakuló Repülő és Légisport Szövetség elnöki tisztségére, melyet elvállal, emellett lemond a Drónpilóták Országos Egyesületének elnökségéről. A szövetség elsősorban a kisgépes repülést és a légisportokat fogja össze, ugyanakkor elnökként kiemelten fontosnak tartja a szövetség, a piaci és állami szereplők közötti jó kapcsolatrendszer kialakítását és fenntartását
  • Molnár Zsolt, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója. Több éve foglalkozik a drónok védelmi és polgári célú alkalmazásaival, valamint ezeknek a kisméretű repülő eszközöknek a biztonsági kihívásaival. Cégük egyedi drón rendszerek gyártásával, professzionális drónos ipari szolgáltatásokkal és drónvédelmi megoldások integrálásával van jelen a piacon. Szakemberként és vállalkozóként elkötelezett a Pilótanélküli légijárművek „élhető” és az iparági fejlődést támogató szabályozásának kialakításában, az iparági „minimumok” megteremtésében, amelynek érdekében 2016-2018 között a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnökeként is szerepet vállalt. Hisz abban, hogy a hazai drónos iparág fejlődését egy átgondolt stratégia mentén működtetett hazai ökoszisztéma biztosíthatja, amelynek eredményeként a hazai vállalkozások a nemzetközi piac versenyképes szereplői lehetnek, ennek alapját kellene megteremteni a Magyarországi Drón Koalíció keretében.
  • Lengyel Kálmán, az Innobyte Zrt. vezérigazgatója, 2014 végén egy szoftverfejlesztő startup cég megalapításában vett részt, amelyben máig tulajdonos, és amelyet a kezdetek óta vezet. Foglalkozott köznevelési és felsőoktatási intézmények minőség- és hatékonyságfejlesztésével, részt vett az EU csatlakozást megelőző Pályázati Előkészítési Alap minőségbiztosításában. Az INNObyte révén tulajdonostársaival megmutatta, hogyan lehet elérni az alapoktól, egy kétszáz család megélhetését biztosító cégig, amely Magyarország egyik meghatározó térinformatikai, telekommunikációs és agrárinformatikai szoftverfejlesztő szakértelmét tudhatja magáénak. Szakmai érdeklődése leginkább a nagytömegű adatok és azok kezelése, a gépi tanulás, illetve a különböző informatikai rendszerek összekapcsolására terjed ki. A drónokkal kapcsolatos világ alapvetően a térinformatika, agrárium és az egészségügy kapcsán keltette fel az érdeklődését, főleg a kapcsolódó informatikai rendszereken keresztül.
  • Szepessy Kornél a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója, amely az elmúlt több mint egy évtizedben számos fejlesztéssel járult hozzá a légi közlekedés biztonságának növeléséhez, negatív környezeti hatásainak mérsékléséhez és a társadalmi fenntarthatósági célok eléréséhez. A társaság 2011-ben megnyithatta saját szimulációs központját és a légiforgalmi irányítók képzését szolgáló akadémiáját. 2013-ban elkészült a térség egyik legkorszerűbb irányítóközpontja, ahonnan a magyar szakemberek nemcsak a hazai légi forgalmat kezelik, hanem – 2014 óta, a NATO megbízása alapján – a koszovói magas légtér gépmozgásainak biztonságát is szavatolják. A vállalat 2017-ben készült el a helyszíntől független repülőtéri irányítást biztosító Remote Tower fejlesztésével, ezáltal a hasonló méretű légikikötők közül a budapesti a világelső, ahol ez az innovatív megoldás alkalmazható.
  • Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője és a ZalaZONE, az egyedülálló magyar autonóm jármű tesztpálya kutatási és innovációs vezetője. Kutatási területei közé tartozik többek között az összekapcsolt és autonóm járművek intelligens rendszerei, a magasan automatizált és autonóm járművek tesztelése és validációja, továbbá az autóipari kommunikációs rendszerek, járművek kiberbiztonsági vizsgálata. A DroneMotive Koalíció egyik ötletgazdája és kidolgozója, mely unikális tesztelési, képzési és minősítési környezetet hoz létre a ZalaZONE-hoz kapcsolódóan, összekötve a drónok világát a földfelszíni autonóm környezettel.
  • Firbás György, az Európai Logisztikai Szövetség szenior logisztikusa. Fő területe a közlekedéslogisztikai és infrastrukturális fejlesztések, elsősorban a szállítmányozáshoz, a vasúthoz és a repüléshez kapcsolódó fejlesztések. A Külgazdasági- és Külügyminisztérium szerződött szakértője, feladata a vidéki repülőterek fejlesztésének stratégiája, felmérése és előkészítése. 2018 óta a Digitális Jólét Nonprofit Kft. logisztikai vezető szakértőjeként csapatával elkészítette Magyarország Logisztikai Akciótervét, 2020-ban a Veszélyhelyzeti Logisztikai Stratégiát. A repüléshez való kötődése, szeretete örök; a drónkoalícióban elsősorban a drónok logisztikai célú felhasználási projektjeiben kíván együttműködni a legmagasabb szinten.
  • Zsitkovszky Sándor, a Belügyminisztérium Informatikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese. A XXII. kerületi Polgármesteri Hivatalban, majd a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott, mint az informatikai szolgáltatások vezetője, majd az Országos Rendőr-főkapitányságon a hálózati szolgáltatások vezető mérnöke volt. 2011-átvette a Központi HelpDesk vezetését, amit 2014-ig látott el. 2014-től a Belügyminisztériumban a rendészeti informatikáért felelős főosztály főosztályvezető helyettese. Osztálya szakmai felügyeletet lát el az EDR fejlesztésében, üzemeltetésében, a rendészeti infrastruktúra fejlesztésében, üzemeltetésében beleértve a vezeték nélküli technológiát is, a Belügyminisztérium részéről szakmai irányítója ezek fejlesztésének, részt vesz a PPDR frekvenciák kialakításában. Tevékenységi körébe tartozik a közbiztonsági kamerák technológiai alkalmazásának, követelményeinek szakmai irányítása, beleértve a hozzákapcsolódó infrastruktúrát is. Munkája elismeréseként soron kívüli előléptetésekben és miniszteri jutalmakban részesült. 1996-tól címzetes főtanácsos.

Hiánypótló együttműködés a drónok területén: Magyarországi Drón Koalíció

2021. Május 4-én – Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével – megalakult a Magyarországi Drón Koalíció (MDK) a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. együttműködésében. A programirodai feladatokat a Közlekedéstudományi Intézet látja el.
Az Alakuló Ülést követőn Dr. Rohács Dániellel, az MDK megbízott elnöke nyilatkozott.

Miért volt szükség a Magyarországi Drón Koalíció megalakulására?
A drónok régóta a közbeszéd részét képezik, látjuk őket a filmekben, hallunk, olvasunk róluk a médiában, nemzetközi színtéren pedig a drónok üzleti és ipari alkalmazásában már eddig is számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe.
Talán nincs még egy olyan iparág ami ilyen módon fejlődne: az Európai Bizottság becslései szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.
Egyes előrejelzések pedig pár év alatt akár több tízezer napi drón mozgást prognosztizálnak, csak Magyarországon belül.

Mégis talán meglepő, hogy az ipari, üzleti célú felhasználás itthon mind a mai napig gyerekcipőben jár. A drónok elterjedését ma számos nehézség gátolja, mint például a kommunikáció, a navigáció, felderítés, felhasználási környezetbe való integráció kérdései és a társadalmi megítélés.
A problémák jellegéből, mértékéből, számosságából, területéből adódóan jól látható, hogy komplex, egymással szoros kapcsolatban álló területek halmazából épül fel a drón iparág, ami közös kollektív megközelítést igényel. A problémák nem orvosolhatóak a hagyományos légiközlekedési rendszerekkel, azok költségvonzata, kapacitása, fejlesztési időhorizontja, humánerőforrás szükséglete miatt, így szükség van az IT legújabb vívmányainak felhasználására, mint a mesterséges intelligencia, vagy a gép tanulás.

A drónokhoz köthető magas innovációs tartalmat, társadalmi gazdasági hozzáadott értéket ki kell használni, ezt felismerve hoztuk létre az MDK-t.

A MDK Alapító tagságába azokat a hazai vállalkozásokat, szakmai szervezeteket, akadémiai és egyetemi műhelyeket, kutató és szakértő cégeket, kormányzati szervezetet és állami intézményt hívtuk fel, akik elkötelezettek az Alapító nyilatkozatban lefektetett célok kapcsán, és a magyar drón ökoszisztéma fejlesztésének támogatásával kívánnak foglalkozni. Az Alakuló ülésen 66 szervezet írta alá csatlakozási nyilatkozatot, a május 28-i határidőig pedig mindösszesen 96 szervezet jelezte részvétei szándékát.

Miért jó, hogy hazánkban létrejött az MDK?

Az MDK célja, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között, valamint támogassa a területen működő hazai vállalkozásokat, hogy azok versenyképesség növekedést érjenek el és így:

  • hazánk a pilóta nélküli járművek használata terén mihamarabb a világ élvonalba kerüljön,
  • ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését,
  • legyen egy támogató szabályozás, ami megadja a biztonságos üzemeltetés alapjait.

Az MDK további célja támogatás nyújtása a képzési, tesztelési, tanúsítási területekkel foglalkozó DroneMotive kezdeményezésen keresztül.

Mit jelent, és mit fog nyújtani egy egyszerű drónfelhasználónak az MDK?

Egy olyan iparági szakmai együttműködési keretrendszert, ami biztosítani fogja, hogy a hazai drón iparágban maximálni lehessen a társadalmi, gazdasági hozzáadott értéket.
A felhasználók számára a közvetlen előnyök például a biztonságos üzemeltetésben, új támogató szolgáltatásokban (pl. töltőhálózat) jelentkezhetnek.

Mik a tervei az MDK-nak?

Legfontosabb, hogy elkészüljön egy vízió és iparági stratégia. A Digitális Jólét Program keretében már működő Mesterséges Intelligencia Koalíció és 5G Koalíció tapasztalataiból kiindulva, ezt operatív szinten munkacsoportok felállításával fogjuk támogatni, melyek a legfontosabb problémák köré fognak épülni. Plenáris üléseket évente 1-2 alkalommal fogunk tartani, melyek célja az átfogó egyeztetés, míg operatív vagy munkacsoport szinten jellemzően havi ülésezések lesznek.

Elstartolt a Drón Koalíció

A Digitális Jólét Program keretében május 4-én megalakult a Magyarországi Drón Koalíció, amelynek célja, hogy stratégiai és szakmai platformot teremtsen a kormányzat, a kutatói szféra, a piaci szereplők, továbbá a felhasználók számára a magyarországi drónhasználattal és -fej­lesztésekkel kapcsolatban, hoz­zájáruljon egy világszínvonalú drónökoszisztéma, illetve dróntesztkörnyezet ki­alakításá­hoz, valamint a magyarországi drónstratégia kidolgozásához és megvalósításához. S ezen célok teljesítésével nemzet­­gaz­dasági szinten mérhető ver­seny­képesség-növekedés el­éré­se vál­jon lehetségessé a drónok és a dróntechnológia széles körű alkalmazásával.

A Magyarország kormánya által 2015 végén elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP több mint ötéves működése során e cél által vezérelve több kormányzati ágazati digitális stratégiát (oktatási, gyermekvédelmi, startup, agrár, mesterséges intelligencia) készített az ökoszisztéma szereplőivel közösen. A közös munka esszenciája pedig a DJP koalíciós együttműködéseiben volt leginkább tetten érthető. A DJP 2017-ben a Magyarországi 5G Koalíciót, 2019-ben pedig a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíciót hozta létre, s működteti azóta is sikerrel. Ezen a komoly eredményekkel kikövezett úton jutottunk el – hosszú előkészítő munka után – május 4-éig, a Magyarországi Drón Koalíció megalakulásáig.

Miről is szól egy ilyen szakmai koalíció?

A koalíció olyan sajátos közigazgatási platform, amelynek célja, hogy megfogalmazza az egyes új digitális technológiákkal kapcsolatos azon kérdéseket, amelyekkel a kormányzatnak az elkövetkező években foglalkoznia kell, és hogy ezekre a kérdésekre közigazgatásilag is értelmezhető válaszokkal tudjon szolgálni. A koalíciók összehasonlító elemzéseket készítenek, kutatásokat támogatnak, serkentik a nemzetközi együttműködéseket, javaslatokat fogalmaznak meg a jogi környezet akadálymentesítésére, illetve observatory tevékenységet végeznek. Mindezek ismeretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbá a HungaroControl Zrt. úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezésükre megalakuló – és több mint hatvan alapító tagot számláló –  koalíció hatékonyan fogja szolgálni a bevezetőben említett célokat. Nem túlzás talán azt állítani, hogy az alapítók mindegyike rendelkezik azzal az elismert – közlekedési tudományokra, közlekedésszervezésre, innovációra, hatósági tevékenységre, légi irányításra épülő – tudásbázissal, amely elősegítheti az új technológiák beépítését a hazai környezetbe. A Magyarországi Drón Koalíció alapítóinak meggyőződése, hogy a drónok területén zajló élesedő nemzetközi versenyben határozott fellépésre van szükség a hazai vállalkozások és a dróntechnológia megerősítéséért.

Palkovics László miniszter a drónkoalíció alapító okiratának aláírását követő sajtótájékoztatón közölte, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indokolják a Magyarországi Drón Koalíció létrehozását, ugyanis az Európai Bizottság becslései szerint húsz év múlva több mint százezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal kapcsolatos területek, amelyek gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a tízmilliárd eurót.  Magyarország is szeretne ehhez a folyamathoz csatlakozni, és előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén – fűzte hozzá a miniszter.

Akik számára kiemelten fontos a Magyarországi Drón Koalíció működése

Arra a kérdésre, hogy kik lesznek azok a társadalmi és gazdasági szereplők, akiknek valamilyen előnyük származik majd a Magyarországi Drón Koalíció tevékenységéből, a leg-egyszerűbben az együttműködés – alábbiakban részletezett – céljaival adható válasz.

Ezek szerint fontos, hogy:

hazánk a drónok használata terén mihamarabb az európai élvonalba kerüljön, ezáltal Magyarország a nemzetközi drónközösség fontos referenciapontjává váljon;

a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett a pilóta nélküli légi járművek, drónalapú fejlesztések széles körű elterjedése és alkalmazása révén jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége;

a magyar startupok és kkv-k nagy arányban vegyenek részt drónfejlesztésekben és drónok gyártásában, drónalapú megoldások használatában akár nagyvállalati, egyetemi, akár nemzetközi partnerségben;

nemzetgazdasági szinten mérhető versenyképesség-növekedés elérése váljon lehetségessé a drónok és a dróntechnológia széles körű alkalmazásával;

a jelenlegi szabályozási környezetet – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – olyan irányba alakítsuk/vizsgáljuk felül, hogy az ne képezze akadályát annak, hogy a drónok, drónalapú megoldások minden ágazatban elterjedjenek és növeljék az ágazati hatékonyságot.

Bármely – drón iránt – elkötelezett szervezet tag lehet

Az újonnan alakult – tagjainak önkéntes szakmai munkájára épülő – szervezet sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy a kormányzat, a piaci szereplők és a tudományos szféra vezető képviselőiből álló hétfős döntéshozó testület (elnökség) munkáját támogassák azok a munkacsoportok, amelyek összességükben felölelik a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos valamennyi feladatot. Eszerint külön munkacsoport foglalkozik majd a drónstratégiával, az oktatással, a tesztkörnyezettel, a technológiával és gyártással, a biztonsággal, a szabályozással, a nemzetközi együttműködéssel, továbbá a sport és rekreációs témakörökkel.

Mivel a Magyarországi Drón Koalíció voltaképpen egy szervezett jogi forma nélküli együttműködési fórum, nyilvánvaló, hogy tagja lehet bármely szervezet, amely elkötelezett a drónokkal kapcsolatos innováció iránt, valamint tudásával és szakmai tapasztalatával együtt kíván dolgozni a koalíció tagjaival Magyarország drónhasználattal összefüggő céljainak eléréséért. A közös munkába bekapcsolódni kívánó szervezetnek az elnökség részére írásban kell benyújtania a tagfelvételi kérelmét, lehetőség szerint megjelölve az adott tématerületet, amelyhez önkéntes munkájával hozzá kíván járulni. A csatlakozáshoz való hozzájárulásról az elnökség dönt.

Hatalmas kihívások a jövő drónhasználatában

A következő években és évtizedekben a pilóta nélküli légi járművek alkalmazásában igen komoly fejlődés prognosztizálható. Az anyagtudományi, tervezési, számítástechnikai, valamint az adatgyűjtésben és adatfeldolgozásban alkalmazott innovációk (például mesterséges intelligencia) hatására a drónok számos területen egyre inkább átveszik az ember szerepét. Segítségükkel biztonságosabban, gyorsabban, pontosabban és olcsóbban lehet elvégezni azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban csak jelentős humánerőforrás-igénnyel lehetett megoldani. Az árak csökkenése és a drónok által végezhető funkciók folyamatos növekedése révén a világban mind több helyen kezdik el az eszközöket egyre nagyobb számban alkalmazni (mezőgazdaság, telekommunikáció, biztonságtechnológia, hadiipar, egészségügy, logisztika stb.). Ezáltal a korábbi üzleti trendek és felhasználási módok változnak, új szolgáltatások és megoldások jelennek meg, az innováció gyorsul, ami a légi közlekedés változását is magával vonja.

Mindezen tényezők indokolják, hogy hazánkban is minél aktívabban és koncentráltabban lehessen a témával foglalkozni, oly módon, hogy az iparágban részt vevők számára biztosított legyen egy közös platform az együtt gondolkodáshoz, a megvalósításhoz és az általános információcseréhez. Ehhez nyújt lehetőséget a Magyarországi Drón Koalíció, amely tagjainak törekvése, hogy szakmai munkájuk során a legjobb tudásuk és tapasztalatuk szerint együttműködjenek, s tevékenységükkel javítsák Magyarország versenyképességét ezen a területen. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2021. január 1-jétől hatályos EU-s és hazai jogszabályok olyan új kihívást jelentenek az iparágra nézve, amelyek kezelése széles körű összefogást igényel az érintett szereplők között az ipari/kereskedelmi felhasználóktól kezdve a K+F szervezeteken át egészen az állami szféráig, melyek a jogszabályi háttér kialakításával foglalkoznak.

A Magyarországi Drón Koalíció koordinációs feladatait – az alapítók szándéka szerint – a KTI Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. látja el, tevékenységéről pedig a koalíció hamarosan elkészülő honlapjáról tájékozódhatnak majd az érdeklődők.

Schváb Zoltán

(A szerző a KTI Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője)