EU Drone Strategy 2.0

Az Európai Bizottság a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, mind a polgári célú, mind katonai, rendvédelmi célú felhasználásának fejlesztési lehetőségeit immáron egységben, komplexen vizsgálta. Tekintve, hogy az állami pilóta nélküli légijárművek eddig kizárólagosan tagállami szabályozási hatáskörbe tartoztak, így ez a szemlélet paradigmaváltásnak is tekinthető.

A polgári légiközlekedésben a fő cél az egységes belső piac megteremtése a teljes drónipar vonatkozásában:

  • ennek eleme meglévő szabályozás ((EU) 2019/947 végrehajtási rendelet) módosítása újabb sztenderd forgatókönyvek kidolgozásával. Ezzel a nagyobb hozzáadott értéket teremtő műveleti kategóriákba és piacra lépés könnyítése érhető el; valamint az
  • egységes képzési formák kialakítása, különösen az eVTOL légijárművek távpilótáinak.

A másik fő irány az innováció a légiközlekedésben:

  • A jelenleg még nem, vagy nem teljeskörűen szabályozott engedélyköteles kategória (pl. személyszállító drónok) szabályozásának kialakítása, illetve a U-Space és az UTM tökéletesítése, navigációs és telekommunikációs technológiák közös és összehangolt fejlesztése a drónok teljes légiközlekedési integrációjának elérése érdekében;
  • az integráció magában foglalja a földi infrastruktúra, különösen a vertiportok szabályozásának kialakítását is; valamint
  • nyilvánosan hozzáférhető online felületek és adatbázisok kialakítását a szabályos drónhasználat megkönnyítése érdekében.

A biztonsági és védelmi iparban az EU stratégiájának legfontosabb elemei – ugyan csak implicit módon, de egyértelműen – a fejlesztések terén az USA-val szembeni lemaradás felszámolását, termékbiztonság szempontjából pedig a Kínával szembeni piaci védekezést szolgálják. Ezek az elemek, tehát:

  • összehangolt, páneurópai K+F projektek indítása;
  • uniós finanszírozási eszközök, hitelek biztosítása az új dróntechnológiákkal kapcsolatos kiemelt projektekhez;
  • tesztkörnyezetek (földi és légi infrastruktúra) kialakítása, elsősorban polgári védelmi célokra;
  • drónelhárító technológiák (C-UAS) képességeink fejlesztése, javítása, és ezzel összhangban a légiközlekedés védelmi szabályok felülvizsgálata, továbbfejlesztése.

Mind a polgári mind a katonai/védelmi felhasználásban fontos célként jelenik meg a stratégiában a szabványalkotás szükségessége (ezen a területen nagy a lemaradás, illetve fontos, hogy minél több területen kialakuljanak ezek a sztenderdek), valamint a drónok kibertámadásokkal szembeni védelmének erősítése. Ez utóbbi a rekreációs drónok esetében már – közösségi harmonizációs szabványként – kidolgozás alatt áll, azonban katonai területen is egységesítésre van szükség. Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a már meglévő kiberbiztonságot a drónipar minden ágában növelni kell, és ki kell alakítani a „megbízható európai drón” címke alkalmazásának feltételeit.

Az Európai Bizottság által 2022.11.29-én elfogadott “A Drone strategy 2.0 for Europe to foster sustainable and smart mobility” kezdeményezés, az alábbi linken keresztül érhető el: