Hiánypótló együttműködés a drónok területén: Magyarországi Drón Koalíció

2021. Május 4-én – Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével – megalakult a Magyarországi Drón Koalíció (MDK) a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. együttműködésében. A programirodai feladatokat a Közlekedéstudományi Intézet látja el.
Az Alakuló Ülést követőn Dr. Rohács Dániellel, az MDK megbízott elnöke nyilatkozott.

Miért volt szükség a Magyarországi Drón Koalíció megalakulására?
A drónok régóta a közbeszéd részét képezik, látjuk őket a filmekben, hallunk, olvasunk róluk a médiában, nemzetközi színtéren pedig a drónok üzleti és ipari alkalmazásában már eddig is számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe.
Talán nincs még egy olyan iparág ami ilyen módon fejlődne: az Európai Bizottság becslései szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.
Egyes előrejelzések pedig pár év alatt akár több tízezer napi drón mozgást prognosztizálnak, csak Magyarországon belül.

Mégis talán meglepő, hogy az ipari, üzleti célú felhasználás itthon mind a mai napig gyerekcipőben jár. A drónok elterjedését ma számos nehézség gátolja, mint például a kommunikáció, a navigáció, felderítés, felhasználási környezetbe való integráció kérdései és a társadalmi megítélés.
A problémák jellegéből, mértékéből, számosságából, területéből adódóan jól látható, hogy komplex, egymással szoros kapcsolatban álló területek halmazából épül fel a drón iparág, ami közös kollektív megközelítést igényel. A problémák nem orvosolhatóak a hagyományos légiközlekedési rendszerekkel, azok költségvonzata, kapacitása, fejlesztési időhorizontja, humánerőforrás szükséglete miatt, így szükség van az IT legújabb vívmányainak felhasználására, mint a mesterséges intelligencia, vagy a gép tanulás.

A drónokhoz köthető magas innovációs tartalmat, társadalmi gazdasági hozzáadott értéket ki kell használni, ezt felismerve hoztuk létre az MDK-t.

A MDK Alapító tagságába azokat a hazai vállalkozásokat, szakmai szervezeteket, akadémiai és egyetemi műhelyeket, kutató és szakértő cégeket, kormányzati szervezetet és állami intézményt hívtuk fel, akik elkötelezettek az Alapító nyilatkozatban lefektetett célok kapcsán, és a magyar drón ökoszisztéma fejlesztésének támogatásával kívánnak foglalkozni. Az Alakuló ülésen 66 szervezet írta alá csatlakozási nyilatkozatot, a május 28-i határidőig pedig mindösszesen 96 szervezet jelezte részvétei szándékát.

Miért jó, hogy hazánkban létrejött az MDK?

Az MDK célja, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között, valamint támogassa a területen működő hazai vállalkozásokat, hogy azok versenyképesség növekedést érjenek el és így:

• hazánk a pilóta nélküli járművek használata terén mihamarabb a világ élvonalba kerüljön,
• ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését,
• legyen egy támogató szabályozás, ami megadja a biztonságos üzemeltetés alapjait.

Az MDK további célja támogatás nyújtása a képzési, tesztelési, tanúsítási területekkel foglalkozó DroneMotive kezdeményezésen keresztül.

Mit jelent, és mit fog nyújtani egy egyszerű drónfelhasználónak az MDK?

Egy olyan iparági szakmai együttműködési keretrendszert, ami biztosítani fogja, hogy a hazai drón iparágban maximálni lehessen a társadalmi, gazdasági hozzáadott értéket.
A felhasználók számára a közvetlen előnyök például a biztonságos üzemeltetésben, új támogató szolgáltatásokban (pl. töltőhálózat) jelentkezhetnek.

Mik a tervei az MDK-nak?

Legfontosabb, hogy elkészüljön egy vízió és iparági stratégia. A Digitális Jólét Program keretében már működő Mesterséges Intelligencia Koalíció és 5G Koalíció tapasztalataiból kiindulva, ezt operatív szinten munkacsoportok felállításával fogjuk támogatni, melyek a legfontosabb problémák köré fognak épülni. Plenáris üléseket évente 1-2 alkalommal fogunk tartani, melyek célja az átfogó egyeztetés, míg operatív vagy munkacsoport szinten jellemzően havi ülésezések lesznek.