A kormány elkötelezett abban, hogy Magyarország sikerrel alkalmazza a dróntechnológiát, és a rendelkezésre álló eszközökkel ösztönzi az elterjedést – mondta Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese a 4. Drón Konferencia és Expo megnyitóján.

A miniszterhelyettes kiemelte: a pilóta nélküli légi járművek, a drónok alkalmazása folyamatosan bővül, Magyarországon is több iparágban. A védelmi ipar mellett a mezőgazdaságot, az infrastruktúra monitoringot, és a szállítmányozást emelte ki. A következő 5-10 évben a dróntechnológia gyors, tömeges elterjedése várható. A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma Európában húsz éven belül meghaladja majd a százezret, a gazdasági hatása pedig a tízmilliárd eurót – mondta.

Dr. Koncz Zsófia hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy a dróntechnológia alkalmazása előnyt jelentsen az országnak, munkahelyeket teremtsen, hatékonyabbá tegye a termelést, növelje a szolgáltatások minőségét, és biztonságosabbá tegye az életet. A konferencia jó alkalmat teremt a fejlesztések összefogására, a nyitott kérdések és felmerülő problémák megtárgyalására és megoldására. Fontosnak nevezte a rendezvényt a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalatcserékhez is.

Dr. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft., illetve a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője köszöntőjében kifejtette: „a háborús válságok nyertesei általában a technológiai fejlesztések, a kérdés csak az, hogy az egyes országok miként képesek élni a lehetőségekkel. A magyar állam már a kezdetektől támogatni kívánja a hazai dróniparág szereplőit a közpolitikai feltételek megteremtésével és egy olyan drónstratégia megalkotásával, amely hatékonyan ösztönzi a pilóta nélküli légi járművekhez kapcsolódó beruházásokat”.

Dr. Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke arról tájékoztatott, hogy a létrehozott drón-ökoszisztémában már 134 koalíciós tag van. Mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, tette hozzá. A drónpiac potenciális hazai GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer – ismertette.

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a hazai dróniparág egyik legfontosabb szakmai eseményét, a Drón Summit és Expo-t. A HungaroControl, Közlekedéstudományi Intézet, a Neumann Technológia Platform és a Magyarországi Drón Koalíció szervezésében megvalósuló tanácskozás előadásai a többi között arra kívántak rávilágítani, hogy mennyire nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztések szerepe a drónökoszisztémában. A IV. Drón Summit és Expo vendégországa az idén Svédország, ezzel együtt a rendezvény egyik legizgalmasabb előadása a SAAB-é volt, amelynek munkatársai a vállalat drónradar technológiáját mutatták be a közönségnek. A résztvevők megismerkedhettek továbbá a török Eskişehir Teknik egyetem drónfejlesztéseivel, illetve az Egyesült Államokban tevékenykedő OneSky Systems és a németországi Droniq fejlesztéseivel is. A hazai előadók pedig a pilóta nélküli légi járművekkel foglalkozó magyar kutatás-fejlesztési kezdeményezések eredményeiről számoltak be. Emellett az esemény kiváló lehetőséget kínált az egyes állami és piaci szereplők igényeinek és elvárásainak feltérképezésére.

2022. július 6-án tartotta második plenáris ülését a Magyarországi Drón Koalíció (MDK). Az egy éve több mint 60 résztvevővel – akadémiai és iparági szereplőkkel, minisztériumokkal, háttérintézményekkel és érdekképviseleti szervekkel – alakult szervezetnek mára már 132 tagja van.

Július 6-án a Belügyminisztérium Márványaulájában került sor a Magyarországi Drón Koalíció II. plenáris ülésére, amelyen egyebek között bemutatták a Drón Koalíció javaslatai alapján elkészült Magyarország Drón Stratégiájának keretrendszerét és megtartották az éves elnökségi tisztújítást. A 20. század egyik legfontosabb technikai vívmánya, és a 21. századra már az ipari, a mezőgazdasági és védelmi technológiát is átalakító pilóta nélküli légijárművek (UAV-ok vagy drónok) egyre nagyobb szerepet töltenek be a polgári élet különböző területein.

A Digitális Jólét Program égisze alatt megalakult, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. koordinációjában működő Magyarországi Drón Koalíció az elmúlt egy esztendőben megduplázta a taglétszámát, ami jól mutatja, hogy egy folyamatosan változó, exponenciálisan növekvő terültről van szó. Nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium impozáns díszterme szinte megtelt a stratégia bemutatását és a tisztújítást napirendjére tűző plenáris ülés résztvevőivel.
A tanácskozásnak helyet adó Belügyminisztérium házigazdájaként dr. Sabjanics István tudománystratégiai vezetőkoordinátor bevezetőjében dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter szavait idézte:
– „Erős drónökoszisztémára van szükség, enélkül nem lehetséges az ipari felhasználás elterjedése. A teljes ökoszisztémát tágabban kell érteni, az iparág része az oktatás-képzés, a tanúsítás, a kutatás-fejlesztés, illetve ide értendő minden, ami a drónokra telepíthető eszközökhöz kapcsolódik. Az ökoszisztéma fejlesztése érdekében szinergiát kell biztosítani a csatlakozó területekkel, innovációs folyamatokkal, például az autonóm közúti közlekedéssel” Hozzátette: Valóban egy rendkívül összetett, szinergiák mentén működő, sokszereplős ökoszisztémáról van szó, amelynek jelentős szereplője kell, hogy legyen a védelmi szektor. A belügyi szervek is felismerték a drón iparág hozzáadott értékét, így érdekeltek a drónok fejlődésében, felhasználásában, valamint a támogató jogszabályi keretrendrendszer kialakításában. Dr. Sabjanics István kiemelte, hogy szükséges lenne – a rendőrség szervezetén belül működtetett Országos Balesetmegelőzési Bizottsághoz hasonlóan – drón repülésbiztonsági propaganda és kommunikációs szervezet megalakítására, amely felelős lenne a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtandó repülések jogszerű és biztonságos gyakorlatának kialakításáért.
Dr. Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy „mindenki által ismert nehéz időket élünk, amelyben a technológiától nagyon sokat várunk”.
– Hiszünk abban, hogy energetikától kezdve a közlekedésen át a klímaügyekig az összes területen új technológiai lehetőségeket találunk– húzta alá a helyettes államtitkár, majd hozzátette: a Koalíció most bemutatandó stratégiája jó kiindulási alap, de szükség esetén a gazdasági és a környező háborús helyzetre tekintettel korrekciókat is végre kell hajtani még a Kormány számára történő benyújtás előtt.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője nyitóbeszédében elmondta, hogy a magyar kormány a feltörekvő technológiákra, ezek egyikeként a dróntechnológiára kiemelt stratégiai területként tekint. A drónok védelmi célú, hadipari használatának jelentőségére jó példaként szolgálhat az ukrajnai háború, de a társadalmi és gazdasági válsághelyzet kezelésében – így például a logisztikában, élelmiszer és egészségügyi ellátás javításában, és a mezőgazdasági termelés hatékonyságjavításában – is megoldással szolgálhatnak. „A történelemben a válságok mindig kedveznek a technológiai reformoknak, mert a régi rutinok nem működnek, ezért a megoldást új megközelítések, új technológiák bevezetése jelenti.”  – emelte ki a szakmai vezető.

– Emlékszem arra az időre, amikor a Digitális Jólét Program útjára indult, és az Országgyűlés elnöke engem delegált a nyitó programra. Már akkor is szakemberek segítségével készültem fel, és ez azóta sincs másként, mert be kell vallanom, megfertőzött ez a terület, s azóta sem tudom elengedni – kezdte ezekkel a személyes gondolatokkal hozzászólását Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.
– A klímaváltozás súlyos hatásait már mi is érezzük, a Dunától keletre nagyon komoly károk vannak már most is. Ezért is nagyon fontos a mezőgazdaságban az egész agrár- és élelmiszer gazdaságban, hogy a legkorszerűbb tudást alkalmazzuk. Nagyon lényeges azonban, hogy – különös tekintettel a drónokra – a szabályokat mindenki ismerje, hogy aztán azok ismeretében nyugodtan végezhesse a tevékenységét. Végrehajtható szabályokra van szükség, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül – jelezte Jakab István.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a digitális technológiák felhasználása sorában a drónokat használják, mert azok nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. Ugyanakkor fontos szerepe van az oktatásnak is, hogy a versenyképesség növelése érdekében miként lehet okosan, szakszerűen, célirányosan és felelősségteljesen használni ezeket az eszközöket. A drónoknak a környezetvédelem szempontjából is hatalmas jelentőségük van, csakúgy, mint a kisparcellák birtokosainak esetében is. A drónhasználat szabályozásával kapcsolatban Jakab István kifejtette: tisztában van a drónok használatával kapcsolatos kockázatokkal, a cél mégis az, hogy hatékony munkát elősegítő jogszabályok szülessenek. Most még nem tudjuk, hogy a későbbiekben milyen területeken lehet majd használni a drónokat, tehát egy olyan rugalmas szabályozórendszer kell, amely biztosítja a legújabb megoldások minél gyorsabb és hatékonyabb alkalmazását. Betartható szabályokra és fegyelmezett betartásukra van szükség, emlékeztetett Jakab István.
Vinnai András, a Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztályának vezetője előadásában mindenekelőtt azt említette, hogy a pilóta nélküli légijárművek jogi szabályozásakor rendkívül sokrétű szempontrendszernek kellett megfelelniük. A már meglévő uniós állásfoglalások figyelembevételével kellett olyan szabályokat alkotniuk, amelyek megfelelnek a hazai elvárásoknak, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a felhasználási terület és a fizikai paraméterek alapján különböző csoportokba sorolt drónok felhasználói, üzemben tartói lehetőség szerint a legkevesebb adminisztrációval szembesüljenek. Előadása további részében a főosztályvezető részletesen ismertette a drónok alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat és azok tartalmát.

Dr. Rohács Dániel bemutatta a Drón Stratégia keretrendszerét és szabályozási akadálytérképét, valamint az egyes jogi megoldási javaslatokat és megköszönte a tagság munkáját, javaslatait. Elmondta, ezek mentén folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy még az idei évben elfogadja a Kormány a stratégiát, és kidolgozásra kerüljenek a kodifikációs javaslatok.

Az utolsó előadás keretében Drotár István mutatta be a Koalíció helyzetét, eddigi munkásságát és a 2022-es terveit, majd az MDK II. plenáris ülése elnökségi tisztújítást is tartott.  Az elnökség tagjai: Dr. Rohács Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Repüléstudományi és Hajózási Tanszékének vezetője, Érsek István, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Firbás György, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. logisztikai szakértője, Lengyel Kálmán, az Innobyte Zrt. vezérigazgatója, Molnár Zsolt, a Rotors and Cams Zrt. ügyvezetője, Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, Tóth László, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója, Sabjanics István a Belügyminisztérium  tudománystratégiai vezető koordinátora, Dr. Zalai Mihály a  Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense. A plenáris ülést követően ülésező Elnökség az elkövetkező egy évre az MDK elnökének Dr. Rohács Dánielt, szakmai vezetőjének pedig Drotár Istvánt választotta meg.

Somogyi Gábor

2021. Május 4-én – Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével – megalakult a Magyarországi Drón Koalíció (MDK) a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. együttműködésében. A programirodai feladatokat a Közlekedéstudományi Intézet látja el.
Az Alakuló Ülést követőn Dr. Rohács Dániellel, az MDK megbízott elnöke nyilatkozott.

Miért volt szükség a Magyarországi Drón Koalíció megalakulására?
A drónok régóta a közbeszéd részét képezik, látjuk őket a filmekben, hallunk, olvasunk róluk a médiában, nemzetközi színtéren pedig a drónok üzleti és ipari alkalmazásában már eddig is számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe.
Talán nincs még egy olyan iparág ami ilyen módon fejlődne: az Európai Bizottság becslései szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.
Egyes előrejelzések pedig pár év alatt akár több tízezer napi drón mozgást prognosztizálnak, csak Magyarországon belül.

Mégis talán meglepő, hogy az ipari, üzleti célú felhasználás itthon mind a mai napig gyerekcipőben jár. A drónok elterjedését ma számos nehézség gátolja, mint például a kommunikáció, a navigáció, felderítés, felhasználási környezetbe való integráció kérdései és a társadalmi megítélés.
A problémák jellegéből, mértékéből, számosságából, területéből adódóan jól látható, hogy komplex, egymással szoros kapcsolatban álló területek halmazából épül fel a drón iparág, ami közös kollektív megközelítést igényel. A problémák nem orvosolhatóak a hagyományos légiközlekedési rendszerekkel, azok költségvonzata, kapacitása, fejlesztési időhorizontja, humánerőforrás szükséglete miatt, így szükség van az IT legújabb vívmányainak felhasználására, mint a mesterséges intelligencia, vagy a gép tanulás.

A drónokhoz köthető magas innovációs tartalmat, társadalmi gazdasági hozzáadott értéket ki kell használni, ezt felismerve hoztuk létre az MDK-t.

A MDK Alapító tagságába azokat a hazai vállalkozásokat, szakmai szervezeteket, akadémiai és egyetemi műhelyeket, kutató és szakértő cégeket, kormányzati szervezetet és állami intézményt hívtuk fel, akik elkötelezettek az Alapító nyilatkozatban lefektetett célok kapcsán, és a magyar drón ökoszisztéma fejlesztésének támogatásával kívánnak foglalkozni. Az Alakuló ülésen 66 szervezet írta alá csatlakozási nyilatkozatot, a május 28-i határidőig pedig mindösszesen 96 szervezet jelezte részvétei szándékát.

Miért jó, hogy hazánkban létrejött az MDK?

Az MDK célja, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között, valamint támogassa a területen működő hazai vállalkozásokat, hogy azok versenyképesség növekedést érjenek el és így:

• hazánk a pilóta nélküli járművek használata terén mihamarabb a világ élvonalba kerüljön,
• ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését,
• legyen egy támogató szabályozás, ami megadja a biztonságos üzemeltetés alapjait.

Az MDK további célja támogatás nyújtása a képzési, tesztelési, tanúsítási területekkel foglalkozó DroneMotive kezdeményezésen keresztül.

Mit jelent, és mit fog nyújtani egy egyszerű drónfelhasználónak az MDK?

Egy olyan iparági szakmai együttműködési keretrendszert, ami biztosítani fogja, hogy a hazai drón iparágban maximálni lehessen a társadalmi, gazdasági hozzáadott értéket.
A felhasználók számára a közvetlen előnyök például a biztonságos üzemeltetésben, új támogató szolgáltatásokban (pl. töltőhálózat) jelentkezhetnek.

Mik a tervei az MDK-nak?

Legfontosabb, hogy elkészüljön egy vízió és iparági stratégia. A Digitális Jólét Program keretében már működő Mesterséges Intelligencia Koalíció és 5G Koalíció tapasztalataiból kiindulva, ezt operatív szinten munkacsoportok felállításával fogjuk támogatni, melyek a legfontosabb problémák köré fognak épülni. Plenáris üléseket évente 1-2 alkalommal fogunk tartani, melyek célja az átfogó egyeztetés, míg operatív vagy munkacsoport szinten jellemzően havi ülésezések lesznek.