Magyarország Drón Stratégiájának státusza és összefoglalója

/in , /by

A Magyarországi Drón Koalíció első kiemelt feladataként 2022 év elejére elkészült Magyarország Drón Stratégiája (MDS), aminek szerves része egy, a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai környezet alapján összeállított, a célok megvalósulását biztosító akcióterv-csomag, valamint egy jogi akadálytérkép konkrét jogalkotási és -módosítási javaslatokkal.

A Stratégia első változata 2022 február elején bemutatásra került Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részére, majd az általa tett észrevételek átvezetését követően az Elnökség jóváhagyásával véglegesítésre kerültek a dokumentumok.

A globális helyzet okozta változások mentén elkészült a stratégia második módosított változata is, amely októberben bemutatásra került a technológiai és ipari miniszternek. A felmerült észrevételek átvezetése megtörtént. November elejére elkészült az előterjesztés-tervezet, amelyet a stratégia dokumentumaival együtt benyújtottunk a TIM felé a közigazgatási egyeztetés megindításával.

Magyarország Drón Stratégiájának összefoglalója

A stratégiában megfogalmazott víziónk, hogy egy olyan nemzetközi szinten is példaértékű, magas potenciállal rendelkező területeken élenjáró drón-ökoszisztémát hozzunk létre, ami a társadalom széles köre számára is közvetett és közvetlen, mindennapi értéket teremt, illetve jelentősen hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez. Ezen cél elérése érdekében a stratégiát az EU-s és hazai kormányzati stratégiákkal összhangban (pl. 5G, Mesterséges intelligencia) 3 év alatt, 29 stratégiai projekt, mint végrehajtandó akcióterv keretében valósítjuk meg.

  1. A polgárok mindennapi életminőségét közvetetten javító, célzott, kiemelt drón projekteket valósítunk meg. Például:
  • Elindítjuk a drónok felhasználását a sürgősségi betegellátásban.
  • Precíziós mezőgazdaság-megoldásokkal fejlesztjük a hazai agráriumot.
  1. Ösztönözzük és elősegítjük a dróntechnológia minél eredményesebb állami, üzleti és szabadidős célú felhasználását, hasznosítását, elfogadását, a nemzetközi adat- és drón-intenzív iparágak bevonzását. Például:
  • Támogatjuk a hazai drón gyártó és szolgáltató cégeket.
  • Drón technológiával fejlesztjük a közszolgáltatásokat (takarékosság és minőségjavítás céljából).
  1. Megteremtjük egy régiós szinten élenjáró és jól működő hazai drón-ökoszisztéma alapfeltételeit, keretrendszerét. Például:
  • Modern applikációval és jogszabályi környezettel támogatjuk a mindennapos drón alkalmazást.
  • Világszinten unikális drón tesztkörnyezetet hozunk létre.
  • Közel visszük a drónokat az emberekhez (pl. élményközpontok, Sulidrón program).
  1. Biztosítjuk a társadalom és az állam számára fontos alapértékek megfelelő szintű védelmét a biztonság garantálása mellett. Például:
  • Támogatjuk a hazai katonai drónképességek kialakítását.
  • Támogatjuk a rendvédelmet, az állami felügyeletet.
  • Önkormányzatok számára hasznos, valamint a környezetterhelést csökkentő megoldásokat fejlesztünk.
  • Biztosítjuk az adatvédelem és adatgazdaság egyensúlyát (pl. Drón observatory testület felállítása, rendvédelmi szervek felkészítése).

A stratégia végrehajtásával a 10 éves időtávon a számtalan közvetett, de minden állampolgár számára érzékelhető haszon mellett 239 Mrd GDP növekedés és 18 ezer új munkahely érhető el.

EU Drone Strategy 2.0

/in , /by

Az Európai Bizottság a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, mind a polgári célú, mind katonai, rendvédelmi célú felhasználásának fejlesztési lehetőségeit immáron egységben, komplexen vizsgálta. Tekintve, hogy az állami pilóta nélküli légijárművek eddig kizárólagosan tagállami szabályozási hatáskörbe tartoztak, így ez a szemlélet paradigmaváltásnak is tekinthető.

A polgári légiközlekedésben a fő cél az egységes belső piac megteremtése a teljes drónipar vonatkozásában:

  • ennek eleme meglévő szabályozás ((EU) 2019/947 végrehajtási rendelet) módosítása újabb sztenderd forgatókönyvek kidolgozásával. Ezzel a nagyobb hozzáadott értéket teremtő műveleti kategóriákba és piacra lépés könnyítése érhető el; valamint az
  • egységes képzési formák kialakítása, különösen az eVTOL légijárművek távpilótáinak.

A másik fő irány az innováció a légiközlekedésben:

  • A jelenleg még nem, vagy nem teljeskörűen szabályozott engedélyköteles kategória (pl. személyszállító drónok) szabályozásának kialakítása, illetve a U-Space és az UTM tökéletesítése, navigációs és telekommunikációs technológiák közös és összehangolt fejlesztése a drónok teljes légiközlekedési integrációjának elérése érdekében;
  • az integráció magában foglalja a földi infrastruktúra, különösen a vertiportok szabályozásának kialakítását is; valamint
  • nyilvánosan hozzáférhető online felületek és adatbázisok kialakítását a szabályos drónhasználat megkönnyítése érdekében.

A biztonsági és védelmi iparban az EU stratégiájának legfontosabb elemei – ugyan csak implicit módon, de egyértelműen – a fejlesztések terén az USA-val szembeni lemaradás felszámolását, termékbiztonság szempontjából pedig a Kínával szembeni piaci védekezést szolgálják. Ezek az elemek, tehát:

  • összehangolt, páneurópai K+F projektek indítása;
  • uniós finanszírozási eszközök, hitelek biztosítása az új dróntechnológiákkal kapcsolatos kiemelt projektekhez;
  • tesztkörnyezetek (földi és légi infrastruktúra) kialakítása, elsősorban polgári védelmi célokra;
  • drónelhárító technológiák (C-UAS) képességeink fejlesztése, javítása, és ezzel összhangban a légiközlekedés védelmi szabályok felülvizsgálata, továbbfejlesztése.

Mind a polgári mind a katonai/védelmi felhasználásban fontos célként jelenik meg a stratégiában a szabványalkotás szükségessége (ezen a területen nagy a lemaradás, illetve fontos, hogy minél több területen kialakuljanak ezek a sztenderdek), valamint a drónok kibertámadásokkal szembeni védelmének erősítése. Ez utóbbi a rekreációs drónok esetében már – közösségi harmonizációs szabványként – kidolgozás alatt áll, azonban katonai területen is egységesítésre van szükség. Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a már meglévő kiberbiztonságot a drónipar minden ágában növelni kell, és ki kell alakítani a „megbízható európai drón” címke alkalmazásának feltételeit.

Az Európai Bizottság által 2022.11.29-én elfogadott „A Drone strategy 2.0 for Europe to foster sustainable and smart mobility” kezdeményezés, az alábbi linken keresztül érhető el:

 

SAAB radartechnikai bemutató a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán

/in , , /by

Radartechnikai bemutatót tartott a védelmi rendszereket gyártó svéd SAAB vállalat a ZalaZONE Járműipari Tesztpályáján a Közlekedéstudományi Intézet, a Hungarocontrol és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében 2022. november 4-én. Az eseményen a SAAB Giraffe 1X radar drón detektálóképességét demonstrálták.

A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya nemcsak földi járművek, hanem drónok és ehhez kapcsolódó technológiák tesztelésére is alkalmas. Napjainkban a drónok mennyiségének és szerepének növekedése miatt a drónökoszisztéma minden szintjén szükségessé váltak modern technológiai fejlesztések.

A Magyarországi Drón Koalíció elnöke, Dr. Rohács Dániel kiemelte, hogy 2025-re az előrejelzések szerint évente 70 ezer drónrepülés várható Magyarországon, amelyek kihívásokat fogalmaznak meg a biztonság, a védelem, a kommunikáció és a többi közlekedési – különös tekintettel az autonóm – járművel történő szinergiák garantálása vonatkozásában. Ebben a munkában, és a drónok biztonságos detektálásában nyújthat megfelelő technológiai hátteret a SAAB, a világ egyik vezető védelmi technológiai és radartechnológia fejlesztésben is élen járó vállalata.

A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya kutatási és innovációs vezetője, Dr. Szalay Zsolt elmondta, hogy a ZalaZONE tesztpálya kiemelten foglalkozik földi és légi járművek automatizálásával, illetve azok szinergiáinak kihasználásával, ezért a ZalaZONE ideális helyszín a drónradar képességek teszteléséhez.

Az esemény keretében a SAAB Giraffe 1X radar technikai bemutatójára került sor azzal a céllal, hogy teszteljük a radar drón detektáló képességét a ZalaZONE körüli légtérben.

A hagyományos lokátorrendszerek általában nehezen észlelik és követik a kis sebességű pilóta nélküli repülő eszközöket (UAV), és észlelés esetén nehezen különböztetik meg azokat madaraktól és a környezet más elemeitől.

A Giraffe 1X továbbfejlesztett UAV-drónkövetési funkciója képes ezen kihívások kezelésére. Még a kisméretű eszközöket is észleli és követi, minimumra csökkentve a hamis riasztás mértékét, ezáltal széles körben alkalmazható repülőterek monitorozására, mozgásban lévő konvojok, illetve kritikus infrastruktúra védelmére, bázisvédelemre és nagyobb területek UAV felderítésére.

A demó során különböző repülési jellemzőket, méretű és összetételű drónokat, valamint potenciális eseteket teszteltünk, illetve megvizsgáltuk a ZalaZONE területén lévő Smart City-ben található épített környezettel való együttműködést, a lehetséges kommunikációs, navigációs problémákat, jellegzetességeket. Az együttműködés a tesztelés során gyűjtött adatok kiértékelésével folytatódik.

A teszteléshez szükséges drónokat és drónpilótákat a ZalaZONE, valamint stratégiai partnere a MouldTech Systems Kft. biztosította, az ADS-B jeladókat a Duplitech Kft bocsátotta rendelkezésünkre. A HungaroControl vizsgálta a radar adatok integrálhatóságát a léginavigációs rendszerek vonatkozásában, a Közlekedéstudományi Intézet pedig a Magyarországi Drón Koalícióban nyújtott vezető szerepével biztosította a teszteléshez szükséges szakmai hátteret, a releváns tesztelési koncepció kidolgozását.